Orvosikonyv.hu

Tartalom
1. A neuropathiák etiológiája (dr. Kempler Péter, dr. Keresztes Katalin,
dr. Komoly Sámuel, dr. Winkler Gábor) .1
1.1. Neurológiai betegségek .11.2. Belgyógyászati betegségek .5 1.2.1. Egyéb anyagcsere-betegségek .51.2.2. Organikus szívbetegségek.5 2. Patomorfológia és patomechanizmus
(dr. Kempler Péter, dr. Komoly Sámuel, dr. Winkler Gábor) .15
2.1. Az idegkárosodás patomorfológiája .15 2.1.1. A perifériás ideg szerkezete és működése .152.1.2. A perifériás ideg károsodásának típusai .17 2.2. A neuropathiák patomechanizmusa .19 2.2.1. A vasculaturát érő hatások .212.2.2. Metabolikus tényezők .252.2.3. A vascularis és metabolikus károsodások kapcsolódása .302.2.4. A neuropathiák egyéb lehetséges patomechanikai tényezői .312.2.5. A patogenezis megismerésének jelentősége: causalis terápia 3. A somaticus neuropathia típusai, klinikai képe és diagnosztikája
(dr. Hermányi Zsolt, dr. Kempler Péter, dr. Kiss Gábor, dr. Komoly Sámuel, dr. Putz Zsuzsanna) .35 3.1. A somaticus neuropathia típusai és klinikai jellegzetességei .35 3.1.1. Fájdalom és polyneuropathia .363.1.2. Mononeuropathiák .373.1.3. Radiculopathiák .38 3.2. A somaticus neuropathia klinikai képe diabetes mellitusban .39 3.2.1. Vékonyrost neuropathia .453.2.2. A somaticus neuropathia prognózisa diabetes mellitusban .46 3.3. A somaticus neuropathia diagnosztikája .47 3.3.1. Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek .513.3.2. Kalibrált hangvilla .563.3.3. A vibrációérzet mérésének egyéb lehetőségei .583.3.4. Monofilamentum és neurotip .58 3.3.5. Neurometer .593.3.6. Computer Aided Sensory Evaluator, Version four (CASE IV) .623.3.7. Medoc rendszer .633.3.8. „Punch” bőrbiopszia .653.3.9. A Toronto Expert Group ajánlása .65 4. Cardiovascularis autonom neuropathia klinikai képe, diagnosztikája
(dr. Jermendy György, dr. Kempler Péter, dr. Keresztes Katalin, dr. Kollai Márk, dr. Tislér András) .69 4.1. Cardiovascularis autonom neuropathia klinikai tünetei .70 4.1.1. Nyugalmi tachycardia .704.1.2. Orthostaticus hypotonia .734.1.3. Tünetmentes szívizom-ischaemia/infarctus .754.1.4. Ritmuszavarok .784.1.5. Keringés- és légzésleállás .824.1.6. Kóros balkamrafunkció .834.1.7 Hypertonia autonom neuropathia következtében .864.1.8. Autonom neuropathia és hirtelen halál .88 4.2. A szívfrekvencia és a vérnyomás fiziológiás circadian ritmusának 4.2.1. A vérnyomás változékonyságát befolyásoló tényezők .904.2.2. A vérnyomás circadian ritmusa .914.2.3. A circadian ritmus szabályozása .93 4.3. A cardiovascularis autonom neuropathia diagnosztikája .94 4.3.2. Egyéb cardiovascularis reflextesztek .1014.3.3. Törekvések a diagnosztika egyszerűsítésére .1014.3.4. A cardiovascularis reflextesztek számítógépes vizsgálata .1024. 3. 5. A korrigált QT-távolság mérése .1034.3.6. A szívfrekvencia variabilitása .1054.3.7. Az artériás baroreflex érzékenységének meghatározása .1084.3.8. A szív adrenerg neuronjainak szcintigráfiás vizsgálata .112 4. 4. A cardiovascularis autonom neuropathia prognózisa .112 4.4.1. A cardiovascularis autonom neuropathia prognózisa diabetesben .1124.4.2. Az autonom neuropathia prognózisa idült májbetegségekben .1154.4.3. A csökkent szívfrekvencia-variabilitás túlélésre gyakorolt hatása myocardialis infarctusban és egyéb organikus szívbetegségekben .115 5. Gastrointestinalis autonom neuropathia klinikai képe, diagnosztikája
és terápiája (dr. Izbéki Ferenc, dr. Rosztóczy András, dr. Várkonyi Tamás,
dr. Wittmann Tibor) .131
5.1. A nyelőcső motilitászavara cukorbetegekben .131 5.1.1. Klinikai kép és diagnosztika . 1325.1.2. Terápia . 133 5.2.1. Előfordulás . 1345.2.2. Klinikai tünetek . 1355.2.3. Patogenetikai tényezők . 1365.2.4. Diagnosztika . 1385.2.5. Terápia . 139 5.3. A vékony és a vastagbél működésének zavarai cukorbetegségben .141 5.3.1. Definíció .1415.3.2. Epidemiológia .1415.3.3. Patogenezis. 1425.3.4. Differenciáldiagnosztika . 1435.3.5. Terápia . 143 5.4. Az epehólyag motilitászavarai – a cholelithiasis gyakoribb 5.4.1. Epidemiológia . 1445.4.3. Diagnózis . 1465.4.4. Terápia . 147 6. Az autonom neuropathia (AN) egyéb klinikai manifesztációi
(dr. Ferencz Viktória, dr. Istenes Ildikó, dr. Jermendy György, dr. Kempler Péter, dr. Kerényi Zsuzsa, Körei Anna Erzsébet, dr. Stella Péter, dr. Tamás Gyula) .151 6.1. Urogenitalis autonom neuropathia .151 6.1.1. Vizeletretenció .1516.1.2. Erectilis dysfunctio . 152 6. 2. A sudomotor funkció károsodása . 164 6.2.1. A Neuroteszt (Neuropad) helye a neuropathia diabetica 6.3. A pupillafunkció zavarai .1706.4. A neuropathia és az osteoporosis összefüggései .170 6.4.1. Osteoporosis cukorbetegekben .1706.4.2. Vezethet-e a neuropathia osteoporosishoz és gyakoribb csonttörésekhez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 6.4.3. Kóroki és terápiás összefüggések . 173 6.5. Az artériás vasodilatatio és a fokozott arteriovenosus shuntkeringés egyéb hemodinamikai következményei . 174 6.5.1. Osteoneuroarthropathia . 1746.5.2. Neuropathiás oedema . 1756.5.3. Mönckeberg-sclerosis . 175 6.6. Az autonom neuropathia anyagcserehatásai . 176 6.6.1. Az autonom neuropathia és a katecholamin-anyagcsere 6.6.2. A hypoadrenerg és a hyperadrenerg orthostaticus hypotonia 6.6.3. A reninanyagcsere változásai . 1826.6.4. Az autonom neuropathia és a hypoglycaemia-érzet 6.6.5. Az autonóm funkció károsodása hypoglycaemia következtében: Az autonóm neuropathia specifikus formája? . 185 6.6.6. Hypoglycaemia és cardiovascularis halálozás . 189 7. A neuropathia prevalenciája diabetes mellitusban (dr. Kempler Péter,
dr. Keresztes Katalin, dr. Kerényi Zsuzsa, dr. Stella Péter, dr. Tamás Gyula) . 199 7.1. A gyakorisági adatokat befolyásoló tényezők . 1997.2. A diabeteszes neuropathia gyakoriságának rövid irodalmi áttekintése . . . .2017.3. A diabeteszes neuropathia gyakorisága hazánkban . 2027.4. Az EURODIAB IDDM Complications Study . 204 7.4.1. Az EURODIAB IDDM Szövődmény Vizsgálat összesített 7.4.2. Az EURODIAB IDDM Szövődmény Vizsgálat hazai eredményei . 205 7.5. EURODIAB Prospective Complications Study . 2087.6. A diabeteszes neuropathia gyakorisága gestatiós diabeteszes nők 7.6.1. Neuropathia és cukorbetegséggel szövődött terhesség .2107.6.3. GDM és neuropathia.2127.6.4. A cardiovascularis autonom neuropathia, a korábbi GDM és a metabolikus szindróma lehetséges kapcsolata .212 7.6.5. CAN korábbi GDM esetében: a 2-es típusú diabetes és az atherosclerosis korai jelzője – szűrés, prevenció .216 7.7. Neuropathia cukorbetegség és egyéb kóroki tényezők egyidejű 8. Neuropathia prediabetesben (dr. Jermendy György, dr. Kempler Péter,
9. Neuropathia diabeteszes gyermekekben (dr. Barkai László) . 227
9.1. Gyakoriság . 2279.2. Rizikótényezők a gyermekkorban . 228 9.2.1. Diabetes-tartam, anyagcserekontroll . 2289.2.2. Nem . 2299.2.3. Életkor . 229 9.2.4. Testmagasság . 2299.2.5. Pubertás . 230 9.3. Klinikai megnyilvánulások a gyermekkorban . 2309.4. Vizsgálómódszerek .2319.5. Preventív és terápiás lehetőségek . 232 9.5.1. Perifériás sensoros neuropathia benfotiamin kezelésével 10. A diabeteszes láb (dr. Jermendy György) . 237
10.1. A diabeteszes láb etiológiai faktorai . 235 10.1.1. A neuropathia kóroki szerepe . 23610.1.2. Vascularis mechanizmus . 240 11. A szénhidrátanyagcsere-helyzet hatása a neuropathia előfordulására
és progressziójára (dr. Jermendy György, dr. Kerényi Zsuzsa,
dr. Stella Péter, dr. Tamás Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
11.1. Diabetes Control and Complications Trial (DCCT) és EDIC (Epidemiology of Diabetes Interventions and Complications trial) . 249 11.1.1. A neuropathiás szövődmények gyakoriságának alakulása 11.1.2. A DCCT/EDIC konzekvenciái - az intenzív konzervatív inzulin- kezelés szükségességének mérlegelése 2-es típusú diabetes mellitusban . 256 11.2. Az Action to Control Cardiovascular Risk in Diabetes (ACCORD) vizsgálat és hatása a 2-es típusú cukorbetegség kezelési céljaira . 259 11.2.1. Hogyan befolyásolják mai ismereteink a 2-es típusú diabetes 11.3. United Kingdom Prospective Diabetes Study (UKPDS) . 260 11.3.1. Metformin-kezelés hatása a túlélésre a UKPDS során . 26711.3.2. A UKPDS utánkövetése . 268 12. A neuropathia diabetica terápiája (dr. Jermendy György, dr. Kempler Péter,
dr. Keresztes Katalin, dr. Pogátsa Gábor, dr. Várkonyi Tamás, dr. Winkler Gábor) . 279 12.1. A neuropathia diabetica kezelésének általános szempontjai . 27912.2. Patogenetikai alapon nyugvó, oki kezelés . 279 12.2.1. A szénhidrátanyagcsere-helyzet optimális beállítása . 28012.2.2. Aldóz reduktáz gátlók . 28012.2.3. Benfotiamin . 28212.2.4. Alfa-liponsav . 298 12.3.1. Gabapentin.31812.3.2. Pregabalin .31912.3.3. Duloxetin. 32012.3.4. A tüneti kezelés egyéb lehetőségei .321 12.4. Kombinált kezelés neuropathia diabetica esetén . 323 13. Neuropathia krónikus alkoholizmusban, alkoholos és nem alkoholos
eredetű idült májbetegségekben (dr. Kempler Péter, dr. Keresztes Katalin,
dr. Osztovits János, dr. Szalay Ferenc) . 333
13.1. A neuropathia patomechanizmusa idült májbetegségekben – a diabeteszes és hepaticus neuropathiák patomechanizmusának közös vonásai. 333 13.1.1. Az autonom neuropathia potenciális kóroki szerepe a hiperdinamikus keringés létrejöttében májcirrhosisban (hipotézis) . 335 13.2. A neuropathia prevalenciája krónikus alkoholizmusban és alkoholos 13.3. A neuropathia prevalenciája nem alkoholos eredetű idült 13.3.1. A hepatitis vírus okozta májbetegségek és a neuropathia . 33713.3.2. A neuropathia előfordulása és rizikófaktorai primer biliaris 13.3.3. Mitokondriális DNS-depléció-szindróma és Navajo 13.4. Az idült májbetegségekben kimutatható neuropathia klinikai jelei . 34213.5. A neuropathia kezelése krónikus alkoholizmusban alkoholos és nem alkoholos eredetű idült májbetegségekben . 342 13.5.1. Krónikus alkoholizmus, alkoholos májbetegségek . 34213.5.2. Nem alkoholos májbetegségek . 34313.5.3. Benfotiamin és alfa-liponsav a hepaticus neuropathiák 14. Neuropathia krónikus vesebetegségekben (dr. Molnár Gergő Attila,
14.1. Bevezetés . 35514.2. Prevalencia . 35514.3. Típusok és patogenezis . 356 14.3.1. Uraemiás polyneuropathia . 35614.3.2. Mononeuropathia- vagy multiplex mononeuropathia . 35714.3.3. Speciális, veseelégtelenség mellett jelentkező, de nem közvetlenül a veseelégtelenség kiváltotta formák . 359 14.4.1. Sensoros neuropathia. 35914.4.2. Motoros tünetek . 36014.4.3. Autonom neuropathia . 360 14.5.1. Fizikális és neurológiai vizsgálat . 36014.5.2. Elektroneurographia (ENG).36114.5.3. Elektromiográfia . 36214.5.4. Cardiovascularis autonom reflextesztek . 36214.5.5. Szövettani vizsgálat. 36214.5.6. Laboratóriumi vizsgálatok . 362 14.6.1. Diabeteszes polyneuropathia . 36314.6.2. Más, primer okok kizárása . 36314.6.3. Mononeuropathia vs. polyneuropathia . 36314.6.4. Uraemiás myopathia . 36414.6.5. „Nyugtalan láb szindróma” (Restless legs syndrome) . 364 14.7.1. Oki kezelés . 36514.7.2. A polyneuropathia tüneti kezelése . 36614.7.3. Ischaemiás mononeuropathia kezelése . 36714.7.4. Kompressziós szindrómák kezelése . 368 14.8. Speciális megjelenési formák és klinikai szindrómák . 369 14.8.1. Végtagi fekélyek vesebetegekben . 36914.8.2. Uraemiás pruritus . 369 15. Neuropathia hematológiai betegségekben (dr. Demeter Judit,
15.1. Anaemia perniciosa . 37415.2. Akut leukémia . 37515.3. Hypereosinophilia-syndroma (HES) . 37515.4. Monoklonális immunglobulin-termeléssel járó kórképek . 376 15.4.1. Tisztázatlan jelentőségű monoklonális gammopathia (monoclonal gammopathy of undetermined significance, MGUS) . 378 15.4.2. Myeloma multiplex . 37915.4.3. Waldenström macroglobulinaemia . 38215.4.4. POEMS szindróma (polyneuropathia, organomegalia, endokrionpathia, monoklonális gammopathia, skin/bőrtünetek) . 383 16. Neuropathia akut porphyriákban (dr. Pusztai Ágnes) . 387
16.1. Benfotiamin hatása porphyiás neuropathiákban .391 17. A neuropathia centrális manifesztációi (dr. Várkonyi Tamás) . 393
17.1. Akusztikusan kiváltott potenciálok vizsgálata . 39417.2. Vizuálisan kiváltott potenciálok vizsgálata . 396 Áttekintő irodalom .401
Tárgymutató . 403
Függelék . 408

Source: http://www.orvosikonyv.hu/files/Neuropathiak__tartalomjegyzek.pdf